| Nyelvtanulás gyerekkorban
A
Métisz Nyelvstúdió tanulmányi vezetõje
az RTL Klub Televízió felkérésére
egy reggeli mûsorban a korai nyelvtanulás lehetõségeirõl,
eredményeirõl beszélt. A riportban szó
volt arról, vajon érdemes e megkezdeni már
gyermekkorban egy vagy több idegennyelv tanítását,
mennyire hatékony ez és milyen formában taníthatóak
az egészen pici gyermekek. A korai nyelvtanítás
megvalósulása esetén elvárható
a többnyelvûség fellendítése Európában.,
hisz a gyermekeket nem csak egy másik nyelvvel, hanem egy
másik kultúrával is megismertejük, ami
által nyitottabb és elfogadóbb lesz más
emberekkel szemben. Ha korán elkezdjük a nyelvtanítást,
természetes lesz számára, hogy az idegennyelv
fontos eszköz, hogy bármit is elérjen a késõbbiekben.
Talán manapság már egyre több szülõben
fogalmazódnak meg a következõ kérdések:
vajon érdemes e gyermekemet egy idegennyelvvel megismertetni? Nem
megterhelõ e számára az idegen nyelvtudás?
Milyen módszerrel lehet õket tanítani?
A mai napig verseng egymással a hozzáértõk
két tábora:azok akik elfogadják a modern oktatás
ezen formáját és azok, akik úgy vélik,hogy
a gyerekek, akik még anyanyelvüket sem sajátították
el idegen nyelvet sem tanulhatnak teljes biztonsággal.
A
korai szakaszban megkezdett nyelvtanítás nem csak
egy új nyelv elsajátításához
vezet, hanem még az anyanyelv tökélesítéséhez
is hozzájárul. Aki több nyelvet hall, jobban
felismeri a hangtani különbségeket, tökéletesebben
képzi a hangokat. Születéskor olyan fonetikai
bázis áll rendelkezésünkre, mely lehetõvé
teszi, hogy bármely nyelv anyanyelvünkké válhasson.
A nyelvi univerzitás észrevétlenül segít
a legnehezebben kiejthetõ hangok képzésében,
elsajátításában. Ha a kisgyermek már
születésétõl fogva hall egy vagy akár
több idegen nyelvet, rengeteg információt elraktároz
az agyában, melyek késõbb a beszédfejlõdés
kialakulásával törnek elõ, sok szülõ
meglepetésére. Aztán három éves
korban a gyermekeknek kialakul a nyelvtanuláshoz szükséges
implicit memóriájuk, amely a nyelvtanuláshoz,
szavak elraktározásához, felismeréséhez
szükséges.
Nagyon
fontos hangsúlyozni, hogy észrevétlen tanításról
van szó. Ezt nem lehet eröltetni, természetesnek
kell lennie. Hogy lehet ezt elérni, ha mindkét szülõ
magyar anyanyelvû? Idegennyelvû csatornát nézzünk
otthon, idegenynelvû mesét olvassunk, idegennyelvû
DVD-t, videót vásároljunk. Lényeg
a következetesség! Ha a gyermek már figyelmesebb,
fogékonyabb az idegennyelvre, apróbb instrukciókat
(gyere ide, fogd meg a macit, kapcsold le a lámpát,
aludj stb.), szavakat mondjunk nekik idegennyelven és a
könyvekben látott szereplõkre rá is
kérdezhetünk. (ha pl. állatok vannak a könyv
képein, kérdezzük vissza az állatok
nevét rámutatással). Az idegen nyelvnek a
játékhoz hasonló örömforrássá
kell válnia. A legjobb tehát az, ha a kisgyermek
az idegen nyelvvel hétköznapi helyzetek során
kerül kapcsolatba: a mindennapi rutin (pl. étkezés,
tisztálkodás), játék, zenehallgatás,
éneklés, és mondókatanulás
során. Hasznos lehet még az idegen anyanyelvû
beszélõvel való szorosabb kapcsolat is, -
gondoljunk csak arra, hogy régebbi korok gyermekei franciául,
németül rendszerint anyanyelvi nevelõnõtõl
tanultak meg.
A korai nyelvtanulás mellett szól még egy, talán
lényegtelennek tûnõ tényezõ is. Felnõttként
sokszor hiába tudunk egy nyelvet, ha adott nyelvi környezetben
meg sem merünk mukkanni, mert tartunk a hibáink miatti esetleges
negatív megítéléstõl. Kisgyermekkorban
efféle szociális gátlások még kevésbé
mûködnek, ekkor még nagyobb mersszel merünk megszólalni
idegen nyelven, és amúgy is sokkal nyitottabbak vagyunk
a világra.
Hét éves kor után már szinte egyetlen gyermek
sem képes arra, hogy egy idegen nyelv hangjait tökéletes
mértékben képezze. Ekkorra ugyanis teljes mértékben
kialakul beszélõszervének mûködése,
ezáltal pedig minden más nyelv fonológiai sajátosságai
idegenül hangzanak számára. Ez természetesen
nem azt jelenti, hogy akkor már nem tud megtanulni egy idegennyelvet
sem, csak csökken annak a képessége, hogy tökéletesen
kiejtse a másik nyelv hagzását. A késõbb
elkezdett nyelvtanulásnak is vannak elõnyei. Ilyenek például
a tanuló fejlettebb olvasás- és íráskészsége,
az anyanyelv rendszerének és a tanulási stratégiáknak
bizonyos fokú ismerete és a többrétû háttértudás.
A
korai nyelvtanítás megvalósulása esetén
elvárható a többnyelvûség fellendítése
Európában., hisz gyermekeinket nem csak egy másik
nyelvvel, hanem egy másik kultúrával is megismertejük,
ami által nyitottabb és elfogadóbb lesz más
emberekkel szemben. Ha korán elkezdjük a nyelvtanítást,
természetes lesz számára, hogy az idegennyelv
fontos eszköz, hogy bármit is elérjen a késõbbiekben.
Élvezni fogja az idegennyelvtudás adta lehetõségeket
(kommunikáció külföldiekkel, ösztöndíjak,
nyelvi versenyek, jó munkahelyek stb.) Ezen elgondolás
szerint reális célnak tûnik két nyelv
magas szintû tudása, és még néhány
nyelv valamilyen szinten való ismerete.
A nyelvtanulás mára alapkövetelménynek számít
az általános iskolák felsõ évfolyamain,
a középiskolákban pedig minden diáknak érettségi
vizsgát kell tennie egy idegen nyelvbõl. A középiskolából
kilépve minden tanulónak el kell sajátítania
az alapvetõ kommunikációs helyzetekben való
fellépés legfõbb elemeit: köszönés,
levélírás, beszélgetés köznapi
témákban, nyelvtani szerkezetek felismerése. Az elmúlt
évtizedben azonban hazánkban is elterjedt az a nyugati módszer,
melynek során már egészen fiatal korban elkezdik
az idegen nyelv oktatását az óvodákban, bölcsõdékben.
Ha tehát gyermekkorban sikerül az idegennyelvtanulással
kapcsolatos sikerélményeket szerezni, nagyobb eséllyel
alakul ki pozitív attitûd a nyelvtanulással kapcsolatban,
mely a késõbbi, iskolai tanulást is jó irányban
befolyásolhatja.
A cikk szerzõje:
Pulai Ildikó a Métisz Nyelvstúdió
tanulmányi vezetõje.
|