A TELC vizsga beszédcentrikus és a hétköznapi kommunikációra épít. A feladatok a köznapi társalgásban elõforduló általános témákból kerülnek kiválasztásra (pl. munka, tanulás, utazás, szabadidõ, hobbi, család)

• Angol B1 - alapfok
• Angol B2 - középfok
• Német B1 - alapfok
• Német B2 - középfok

2009.évi változás: 2009. január 1-jétõl minden vizsgarendszernél (így a Telc vizsgánál is) államilag elismert bizonyítványt Magyarországon csak az a vizsgázó szerezhet, aki nem csak a vizsga eredeti sikerességi határát teljesíti, azaz legalább 60% az írásbeli és legalább 60% szóbeli vizsgarésznél, hanem minden nyelvi készségnél (olvasás, írásbeli produkció - levélírás, hallás utáni értés, beszédkészség) is teljesít legalább 40%-ot az adott készségmérés összpontszámából. Ez a TELC vizsga esetében azt jelenti, hogy az olvasás, hallás utáni értés és a beszédkészség esetében 75-75 a lehetséges maximum, ezeknél ebbõl legalább 30-30 pontot mindenkinek el kell érnie, ahhoz, hogy államilag elismert bizonyítványt kapjon az adott (írásbeli vagy szóbeli vagy komplex) vizsgarészbõl. Tehát nem csak az eddigi 60%-ot kell elérnie a vizsgázónak, hanem a négy készségnél 40-40%-ot is. Az eddigi 2 feltétel helyett tehát a jövõben lényegében 6 feltételnek kell megfelelnie a vizsgázónak, csak abban az esetben kaphat majd államilag elismert bizonyítványt.

Szóbeli vizsga részei:
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hallott szöveg értése, azaz a magnós vizsgarész délelõtt zajlik, de a pontszámát a szóbeli vizsgarészhez adják hozzá. A magnós vizsgarész alatt három különbözõ szöveg kerül feldolgozásra, 20 megadott állításról kell eldönteni, hogy igazak vagy hamisak. Az elsõ rész a globális értést, a második a részletekre kiterjedõ értést, a harmadik a szelektív értést méri.

A délutáni szóbeli vizsga egyéni idõpontok szerint kezdõdik és a 20 perces felkészülés után három részbõl áll. A vizsga általában 2 fõ vizsgázó között zajlik.
A kapcsolatfelvétel egy ráhangoló, kötetlen beszélgetést jelent a vizsgázók és a vizsgáztatók között, célja az ismerkedés.
A téma alapú beszélgetés során a vizsgázók azonos témában különbözõ információkat, képeket kapnak, ezekkel kapcsolatban kell véleményt nyílvánítani, érveket és ellenérveket felsorakoztatni, azokat alátámasztani.
A szituációs gyakorlat során a vizsgázók a konszenzuskeresés folyamán egy adott problémát oldanak meg közösen, miközben javaslatokat tesznek egymásnak.

Vissza a lap tetejére!

Írásbeli vizsga részei:
Az olvasott szövegértés során a vizsgázónak az elsõ feladatban 5 rövid szöveget kell 10 megadott cím egyikéhez rendelni a szöveg tartalma alapján. A második feladat során egy összefüggõ szöveget kell elolvasni majd 5 feleletválaszóst tesztkérdést megválaszolni (3 lehetséges válasz közül kell a legmegfelelõbbet kiválasztani). A harmadik feladatban 10 állításhoz kell a vele tartalmilag összefüggõ hirdetést megkeresni (12 közül választhat a vizsgázó).
A nyelvtani teszt elsõ részében a feleletválasztás módszerével 10 különbözõ nyelvtani ismeretet mérnek, majd a második részben egy összefüggõ szövegbe 10 üres helyre kell a megadott szavak közül a megfelelõt kiválasztani nyelvtani, lexikai, mondattani szempontok alapján.
A levélírás során a vizsgázónak két megadott és egy szabadon választott szempont alapján kell levelet írnia. Témáját illetõen a levélírás lehet pályázati levél, reklamáló levél vagy jelentkezési levél. Minimális terjedelem 150 szó.

Szóbeli vizsga részei:
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hallott szöveg értése, azaz a magnós vizsgarész délelõtt zajlik, de a pontszámát a szóbeli vizsgarészhez adják hozzá. A magnós vizsgarész során három különbözõ feladattal találkozik a vizsgázó. Az elsõ rész a globális értést,ami egy párosító feladat és 1x lehet meghallgatni. A második feladat a komplex értést vizsgálja, igaz-hamis állításokkal, 2x lehet meghallgatni. Az utolsó rész a szelektív értést méri, feleletválasztós teszt segítségével, 1x lehet meghallgatni.

A délutáni szóbeli vizsga egyéni idõpontok szerint kezdõdik és a 20 perces felkészülés után három részbõl áll. A vizsga 2 fõ vizsgázó között zajlik.
A kapcsolatfelvétel egy ráhangoló, kötetlen beszélgetést jelent a vizsgázók és a vizsgáztatók között, célja az ismerkedés. Ez a vizsgarész nem kerül értékelésre.
A prezentáció során a vizsgázók az elõre megadott témák közül 2 db-ot kapnak a vizsgán, amelybõl aztán választhatnak egyet amit elõ kell adniuk. Az elõre megadott témák listáját itt található: >> szóbeli témák <<
A téma alapú beszélgetés során a vizsgázók azonos témában különbözõ információkat, képeket kapnak, ezekkel kapcsolatban kell véleményt nyílvánítani, érveket és ellenérveket felsorakoztatni, azokat alátámasztani.
A szituációs gyakorlat során a vizsgázók a konszenzuskeresés folyamán egy adott problémát oldanak meg közösen, miközben javaslatokat tesznek egymásnak.

Vissza a lap tetejére!

Írásbeli vizsga részei:
Az olvasott szövegértés során a vizsgázónak az elsõ feladatban 5 rövid szöveget kell 10 megadott cím egyikéhez rendelni a szöveg tartalma alapján. A második feladat során egy összefüggõ szöveget kell feldolgozni kérdések segítségével (3 lehetséges válasz közül kell a legmegfelelõbbet kiválasztani). A harmadik feladatban 10 állításhoz kell a vele tartalmilag összefüggõ hirdetést megkeresni (12 közül választhat a vizsgázó).
A nyelvtani teszt elsõ részében a feleletválasztás módszerével 10 nyelvtani ismeretet mérnek, majd a második részben egy összefüggõ szövegbe 10 üres helyre kell a megadott szavak közül a megfelelõt kiválasztani nyelvtani, lexikai, mondattani szempontok alapján.
A levélírás során a vizsgázónak a megadott téma és szempontok alapján kell egy 150-200 szóból álló baráti vagy hivatalos stílusú levelet írnia.

Szóbeli vizsga részei:
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hallott szöveg értése, azaz a magnós vizsgarész délelõtt zajlik, de a pontszámát a szóbeli vizsgarészhez adják hozzá. A magnós vizsgarész alatt három különbözõ szöveg kerül feldolgozásra, 20 megadott állításról kell eldönteni, hogy igazak vagy hamisak. Az elsõ rész a globális értést, a második a részletekre kiterjedõ értést, a harmadik a szelektív értést méri.

A délutáni szóbeli vizsga egyéni idõpontok szerint kezdõdik és a 20 perces felkészülés után három részbõl áll. A vizsga általában 2 fõ vizsgázó között zajlik.
A kapcsolatfelvétel egy ráhangoló, kötetlen beszélgetést jelent a vizsgázók és a vizsgáztatók között, célja az ismerkedés.
A téma alapú beszélgetés során a vizsgázók azonos témában különbözõ információkat, képeket kapnak, ezekkel kapcsolatban kell véleményt nyílvánítani, érveket és ellenérveket felsorakoztatni, azokat alátámasztani.
A szituációs gyakorlat során a vizsgázók a konszenzuskeresés folyamán egy adott problémát oldanak meg közösen, miközben javaslatokat tesznek egymásnak.

Vissza a lap tetejére!

Írásbeli vizsga részei:
Az olvasott szövegértés során a vizsgázónak az elsõ feladatban 5 rövid szöveget kell 10 megadott cím egyikéhez rendelni a szöveg tartalma alapján. A második feladat során egy összefüggõ szöveget kell feldolgozni kérdések segítségével (3 lehetséges válasz közül kell a legmegfelelõbbet kiválasztani). A harmadik feladatban 10 állításhoz kell a vele tartalmilag összefüggõ hirdetést megkeresni (12 közül választhat a vizsgázó).
A nyelvtani teszt elsõ részében a feleletválasztás módszerével 10 nyelvtani ismeretet mérnek, majd a második részben egy összefüggõ szövegbe 10 üres helyre kell a megadott szavak közül a megfelelõt kiválasztani nyelvtani, lexikai, mondattani szempontok alapján.
A levélírás során a vizsgázónak a megadott téma és szempontok alapján kell egy 150-200 szóból álló baráti vagy hivatalos stílusú levelet írnia.

Szóbeli vizsga részei:
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hallott szöveg értése, azaz a magnós vizsgarész délelõtt zajlik, de a pontszámát a szóbeli vizsgarészhez adják hozzá. A magnós vizsgarész alatt három különbözõ szöveg kerül feldolgozásra, 20 megadott állításról kell eldönteni, hogy igazak vagy hamisak. Az elsõ rész a globális értést, a második a részletekre kiterjedõ értést, a harmadik a szelektív értést méri.

A délutáni szóbeli vizsga egyéni idõpontok szerint kezdõdik és a 20 perces felkészülés után három részbõl áll. A vizsga általában 2 fõ vizsgázó között zajlik.
A kapcsolatfelvétel egy ráhangoló, kötetlen beszélgetést jelent a vizsgázók és a vizsgáztatók között, célja az ismerkedés, 2 fõ között zajlik.
A prezentáció során a vizsgázók 5 megadott téma (könyv, film, koncert, utazás, sportesemény) közül választhatnak egyet-egyet. A másik témájával kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel egymásnak.
A téma alapú beszélgetés során a vizsgázók azonos témában különbözõ információkat, képeket kapnak, ezekkel kapcsolatban kell véleményt nyílvánítani, érveket és ellenérveket felsorakoztatni, azokat alátámasztani.
A szituációs gyakorlat során a vizsgázók a konszenzuskeresés folyamán egy adott problémát oldanak meg közösen, miközben javaslatokat tesznek egymásnak.

Vissza a lap tetejére!